2009. december 6., vasárnap

A becsületességről...

Ma láttam egy nagyon érdekes filmet. A címe: Egy asszony illata. Rendkívül érdekesnek, sőt kifejezetten tanulságosnak vélem (http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=14901&i_city_id=3372&i_county_id=-1 ). A téma nagyjából annyi, hogy egy fiatal, szegény fiú hétvégi melóként egy öreg, vak ezredest (Al Pacino <3 imádom) kísér hálaadáskor. A fickó kiégett, mindenkivel üvöltözik és goromba. A srác szemtanúja a kollégium igazgató ellen elkövetett csínytevés előkészületeinek. Nem akar besúgó lenni, viszont ha nem beszél, kiket látott, kirúgnák. De ami érdekes:  a végén az öreg kihúzza a bajból azzal, hogy elmondja, milyen becsületes, tiszta lelke van a fiúnak. És hogy hogyan jón mindez hozzám? A legutóbbi kórélettan ZH.

Minden gyakorlat anyagát kijegyzeteltem, hogy majd megtanulom, de nem volt időm, és kipuskáztam az egészet a füzetemből. Ez egyrészről szánalmas, más részről pedig kezd lelkiismeret furdalásom lenni miatta. Mert ezt egyszer úgy is meg kell tanulni, persze. De addig? Addig van mondjuk egy kicsit sem megérdemelt 4es vagy 5ös eredményem...Jó ez nekem?Mi történt, hogy már lelkiismeret furdalás nélkül megcsináltam mindezt? Így adja más a kezem alá a kutyáját, macskáját  vagy épp lovát? Még csak az kéne. Azt hiszem, hogy ez volt életem első és utolsó puskázása. Soha többet ilyet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése