Innen a messzi,távoli városszélről üzenem neked: én, veled ellentétben, szeretem azt hinni, hogy minden emberben van valami jó, ami elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az illető rossz tulajdonságait.Mint ahogy mindenki máshoz korábban,eleve így álltam hozzád is.
Ezzel szemben te időről időre újabb és újabb rossz tulajdonságaidat mutatod meg. Eddig csak szimplán depresszív jellemeddel verted ki nálam a biztosítékot. Azzal, hogy te bármi jót az ellentettjére tudsz fordítani. Ha ma süt a nap, akkor te azt sem látod, csak a holnapi esőfelhőket figyeled.Ma ismét megmutattad lelked egyik újabb sötét zugát: a nagyképűséget, és a bunkóságot. Hát tudod mit? Ha legközelebb eszedbe jut valami kedves, azt tartsd meg magadnak, és fintorogj rá valaki másra, mert én nem vagyok erre kíváncsi. Igazán megérdemelnéd, hogy egyszer valaki egy jót üvöltözzön veled. Szerintem élveznéd!
