2009. augusztus 27., csütörtök

English lingual practice...my word cloud and my impressions

                      hedgehog...bridge...arabic boy...
                 beer...5.6 percentage...hungry...
                  short... home...laugh...cake ...
               car...coffee...reading...book...
             family...road...leave...red...
         curly...black...white...june...
     try...trip...brother-in-law...
cormorant...beach...sun...
     hearts...beats...dreams...
grandma...empire...silence...air...
            stone...throw...muscle...
          plan...well...diving...shade...
                cap...chequered...black...
              spice...birthday...happyness...
                 smile...horse...eyes....forever...

2009. augusztus 25., kedd

Édes kis seemmmiségek...

Azt hiszem, mostanság kicsit komolytalanra fordult a blogom.Nem is volt igazán kedvem írni semmit, csak úgy, amikor épp rossz kedvem volt, akkor írtam, ami és ahogy jött. Pedig, hát ha végiggondolom józanul, eddig sem volt egyetlen olvasóm sem, persze saját magamon kívül. Többek között írtam állandóan bonyolódó és hullámzó szerelmi életemről, ami, valljuk be őszintén, a kutyát sem érdekel.
Most éppen a kényelmes kis kuckómban üldögélek, és próbálom kiheverni a tegnap éjszakát.Nem ittam sokat, nem vagyok másnapos, ellenben olyan hányingerem volt egész nap, hogy kezdtem igazán azt hinni, ez a vég :).
A mai napot is igazi semmittevéssel töltöttem, de valahogy nincsen igazi lelkiismeret furdalásom. Egyszerűen csak teszek-veszek magam körül, utána napi 3x kitakarítom a kiscicáim szemét kamillateával. Az egyikük, egy cirmos kandúr szeme különösen csúnya bakteriális eredetű conjunctivitis (gyengébbek kedvéért: kötőhártya gyulladás). Azóta úgy hívom, hogy hússzemű, mert az alsó szemhéja lefittyedt és a kilátszik a rózsaszín, nedves nyálkahártya. Már lassan 4 napja csinálom, de nem igazán akar javulni. Bár lennék már állatorvos végre, hogy egyszerűen és könnyen megoldjam neki.ˇˇ
És akkor valamit még a beillesztett képhez hozzáfűznék. Ezek kígyószerű felhők, amik igen nagy magasságban keletkeznek. Ilyen jó kép azért készül ritkán róluk, mert eleve ritkák, másrészt a turbulencia miatt veszélyes a repülőkre nézve a közelükbe merészkedni. Akár ezer méter hosszúak is lehetnek.
 És akkor, a mai nap csúcspontja. Kb. 2 hónapja napi rendszerességgel járok görkorcsolyázni, amolyan "görkoris-Cindy" módjára: feszes kis rövidnadrág, ujjatlan feszülős póló,egy enyhén rózsaszín beütésű kori,zene a füleimben, "arcomon" óriási napszemüveg. A lényeg: mozgás, kikapcsolódás.Fekete ruha van rajtam, csak hogy kevésbé legyek feltűnő jelenség. De sajnos hatalmas kebleimet még így sem tudom elrejteni. Ma kétszer mentem végig ugyanazon a terepen,mert elsőre nem fáradtam el eléggé.Egy bringás fickó, akinek az arcát sem láttam rendesen, mert nem volt rajtam rendes szemüveg, elkezdett követni. Kb. 1 km után ráunt a dologra, amit mellesleg eléggé feltűnően csinált.Lesett hátra, lassan ment előttem, aztán mikor leelőztem, ott  "lihegett"a hátam mögött, . Mikor csináltam egy hajtűkanyart, már nem volt tovább arca, hogy kövessen. A legviccesebb az egészben, hogy igazándiból valószínűleg már vagy 4-5 alkalommal minimum összefutottam vele,mert mindig ugyanarra megyek, ugyanazon az útvonalon.De eddig nem jutott eszébe utánam jönni. Az is lehet, hogy dumált hozzám ,de ezt nem tudom. Azért van zene a füleimben, hogy amikor a nagymellű, feszes fenekű fiatal lányokra ácsingózó pasik mellett megyek el, ne halljam, mit mondanak. És a napszemüveg?Hogy elkerüljem a szemkontaktust. Mert egyszerűen nem tudom megérteni, hogy milyen kapcsolat lehet az, ami úgy indul, hogy a fickó meglát egy csinos görkoris csajt, akiről semmit sem tud, de azért leszólítja, hátha pár héten belül "megejtheti" és felírhatja a listára??? Az ilyen ismerkedésektől rosszul vagyok.Nem hiszem, hogy túlságosan prűd lennék,mentem már bele pár fura kapcsolatba,de nekem az ilyenek akkor is furcsák...Na, de ne szaladjunk ennyire előre, itt még nem tartunk, hála a jó égnek...

2009. augusztus 24., hétfő

Egy jó kis vicc az oviból XD

A gyerek nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament neki segíteni az Óvónéni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma.
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kissrác lábára.
Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet.
Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
Mire a gyerek:
- A csizmámban!
         

2009. augusztus 21., péntek

A naiva....


Jelentése(ném.):női szerepkör a színművészetben, a naiv, érzelmes fiatal lány típusa.
Mai bejegyzésem témája az elmúlt 5 percben adódott. Interneten HVG-s cikkeket olvasgattam, mikor rábukkantam az alábbira:
http://hvg.hu/vilag/20090821_uj_szo_solyom_megtiltottak.aspx
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy mi köze van a naivának és Sólyom László Szlovákiából való kitiltásához. Természetesen nem a nagy tiszteletű köztársasági elnök úrról van szó, hanem én lennék eme naiva.
A cikket elolvasva megpróbáltam elképzelni, hogy vajon mi lehet az oka, hogy ennyire gyűlöl minket a szlovákok egy igen jelentős hányada? Vajon az okok egy régi-régi sérelemre vezethetőek vissza, vagy inkább a jelenben keresendők? Mert ugyan mi oka lenne arra egy egyébként békés népnek , hogy annyira gyűlöljön minket, hogy még a köztársasági elnökünket is kitiltja az országból? Valamit bizonyára tehettek a mieink ott a Felvidéken, hogy nem kedvelnek. Vagy ha nem erről van szó, akkor miért nem vagyunk képesek túllépni ezen a múltbéli eseményen.
Eszembe jutott, hogy a trianoni békekötést követően a NAGY Magyarország megszűnt,és a Felvidék egésze Szlovákiához került. Így ezzel ők igen jól jártak, mivel rengeteg bánya,hegy és erdőség maradt rájuk. No meg persze egy nagy rakás magyar. Akiket a jelen események szerint legszívesebben kihagytak volna a "szeretetcsomagból"...Viszont ha már ott vannak a magyarok, miért nem tudnak velük együtt élni? Egyszerűen megtenni, amit szeretnének. A parlamentbe magyar képviselőket,az iskolákban magyar nyelvű oktatást, és mellé szlovák nyelvet is. És ne nyelvtörvényt meg kitiltást.
Nálunk miért fér meg annyi nemzetség békésen egymás mellett? Ennyire különböznénk a szlovákoktól?Persze, tudom, nálunk a cigányság van igen rossz helyzetben, de az egészen más, mert a magyar átlag és a roma átlagember élete és a kultúránk is jelentősen eltér.
Hozzá kell tenni viszont, hogy nagyon sokan lázadoznak trianon miatt, amit viszont NEM lehet visszacsinálni. És nem is lenne ebből gond, legyen a Felvidék a szlovákoké, csak akkor bánjanak a vérünkkel tisztességesen. Meg kellene fogni azokat a dolgokat, amik összekötnek a szlovákokkal, nem pedig azokat, amik elválasztanak.
Vagy túl naiv lennék én, és ez sosem lesz megvalósítható?