Szerencs-e

Már a 3. hetemet kezdem itt Szerencsen. Ez a gyakorlati félévem első 6 hete. Sikeresen túl vagyok a tandíjam első részletének befizetésén is. Egyszóval szinte minden klappol.

SZINTE...

Két évfolyamtársammal lakom együtt, akiket jóformán alig ismerek. Bevallom őszintén, nem túlzottan örültem neki, hogy ezzel a két törtető libával leszek együtt, de úgy voltam vele, hogy adok nekik még egy esélyt, hogy bebizonyítsák, nem olyanok, mint amilyennek eddig láttam őket. Sikerült is nekik XD. Sokkal rosszabbak...

Először is, ők a 6 hetet kapásból 1 hét hiányzással indították, ami szerintem már önmagában véve elég indok arra, hogy csendben meghúzzák magukat. De nem, nekik nem tetszett semmi...A kaja mindenhol szar a városban, a szállás gusztustalan, a polcokra úgy pakolnak be, hogy előtte higi-kendővel kitörlik, a WC-t képesek voltak órákig súrolni...Mikor megérkeztek, akkor még volt itt egy kedves házaspár. Ritkán találkoztam velük, de akkor mindig normálisak voltak, sőt, mielőtt elmentek, a fickó még külön szólt is, hogy hagynak itt NEKÜNK egy pár kaját, amit nem vinnének el, mert úgysem tudják elhasználni. A két leányzó kiakadt azon, hogy egyáltalán velük egy épületben kell laknunk, meg azon is, hogy esténként, mikor általában egyszerre hárman neteztünk, gyakran megszakadt a kapcsolat...Szerintük ez a párocska volt a hibás, mert "nyilván egész délután a neten lógnak", az egyikük még majdnem hogy át is küldött volna, hogy kérdezzek már rá, mit csinál a párocska, hogy nincs net...Amiben az a legmókásabb, hogy net azóta nincs normálisan, mióta ez a két lány itt van...De ez kb. egy hét után esett le nekik. Kijelentették, hogy akkor osszuk be, ki mikor lóg a hálón, de az lett a vége, hogy én akkor tudok netezni, ha egyikük sincs itt...Mert a párocska elment, a net mégis szar még mindig...

Ezek persze hétköznapi apróságok, ilyesmiken már csak mosolyogni tudok...Nem foglalkozok velük.

A problémásabb dolog az, hogy eléggé el vannak tévelyedve. Mint már azt említettem, 1 héttel később érkeztek, de ahelyett, hogy csendben meghúznák magukat, inkább rögtön nekik állt feljebb. Szentül meg vannak ugyanis győződve arról, hogy ők az állatorvoshoz jöttek gyakorlatra és nem a SZMg. Zrt.-hez... Ami azért mókás, mert utána néztem egy kicsit, és a telep van megjelölve gyakorlati helyül, az állatorvos pedig gyakorlatvezető. Innentől kezdve nem várhatják az állatorvostól, hogy vigye őket magával napi 5 különböző telepre...Hiszen az illető nem ezt vállalta, naná, hogy nem akar napi 12 óra munka mellett ilyesmivel foglalkozni...Én a magam részéről nem hibáztatom őt.
Nem fogom azt mondani, hogy én tökéletesen elégedett vagyok mindennel, de ha van valami, amit Zsombor testvéremtől megtanultam, az az, hogy ha van egy helyzet, amin nem tudsz változtatni, akkor próbáld meg a legtöbbet kihozni belőle, és élvezni azt. Nos ez a két lány abszolút nem ezt az elvet vallja. Nekik van valami elcseszett elképzelésük arról, hogy milyen az ideális gyakorlat, és ezért boldog-boldogtalanba belerúgva, másokon átgázolva próbálják elérni ezt az idealizált gyakorlati oktatást... Amit ha elérnének, akkor is találnának olyan pontot rajta, amibe bele lehet kötni. Én is tudnék panaszkodni, de a mai nap után nem fogok. Mert a mai nap jó volt, és látom azt, hogy nincs problémájuk velem. Bármilyen furcsán is hangzik, szívesen megyek be reggelente, még akkor is, ha tudom, hogy nem fogom az aznapi 8 órás gyakorlati időt 100 %-ban értelmesen tölteni.

Ezek a lányok ott rúgnak bele az emberekbe, ahol lehet. Hihetetlen, de tényleg, hogy ma például engem kerestek, de a becenevemen. A "titkárnő", a RISKÁs-mindenes nem tudta hirtelenjében, hogy kit keresnek, és mikor mondták neki, hogy engem, de a rendes nevemet, akkor rájött, és mondta, hogy "miért, ti tudjátok a nevemet?"...és erre megsértődtek. Ha hazajönnek, minden nap végighallgatom, hogy valakivel megbeszélik telefonon, hogy itt milyen szar a gyakorlat és milyen idióták az állatorvosok, hogy nem úgy ugrálnak, ahogy ők fütyülnek...Tudják sajnos, hogy én sem vagyok elégedett mindennel, de ettől függetlenül próbálom kihozni belőle a legjobbat, de elképesztő, ahogy ők csak a rosszat keresik...döbbenet...

De, az én legeslegnagyobb szerencsémre elintézték, hogy mostantól a baromfitelepre járjanak, így csak napi 3-4 órára találkozom velük, akkor is többnyire neteznek meg az irtó fontos naplóval foglalatoskodnak :D

Kezd a pesti barátnőm egyre jobban hiányozni...ő sokkal nyugisabb náluk...és kedvesebb...

Álmok és álmodozás

Előző két napon dolgoztam, egyik nap fél 5-kor, másik nap 5-kor kellett kelnem. Hulla voltam már csütörtökön is, de pénteken már teljesen kész voltam, mire 2 órával a munka befejezése után hazaértem. Érthető hát a dolog, hogy az ébresztőt 9-re állítottam. Nem sikerült csak 7-ig aludni.

Elképesztő, hogy lassan 2 hónap távlatában is képes egy érzés ennyire lebénítani. Minden második nap vele álmodok, úgy alszom el, hogy az arca a szemem előtt lebeg, miközben lassan alig tudom felidézni. Ha kivételesen tényleg menne monori vásárra, akár még össze is futhatnék vele, de szerintem csak a szívemet fájdítanám vele. Jobb is, hogy már 12.-én vagy 13-án el kell utaznom Szerencsre....Jobban járok vele, azt hiszem...Néha sírhatnékom támad, hogy ennyire messze lakik. És fogalmam sincs, hogy reménykedhetek-e bármiben is a jövőt illetően, vagy sem...

(Közben a dolgaim rendeződni látszanak, így ezért tudott előtérbe kerülni egy ilyen, látszólag lényegtelen probléma.)

Most egy kis HS7 :)
Ettől kicsit jobb a kedvem is :)