2010. június 24., csütörtök

Már csak...vagy még? 2.0

Egy darabig úgy gondoltam, hogy már csak, de hajlok a még felé...Istenem, hogy én hogy utálok a négy fal között rohadni egész álló nap...és még csak nem is tanulok, mert kivagyok ettől az egésztől, annyira szorongok a vizsgáktól már előre, hogy mi lesz, ha nem sikerülnek, hogy már csak ezért sem vagyok képes hatékonyan tanulni...Mert nem alapvetően a tanulással van probléma, hanem hogy a tanulás a vizsgákat juttatja eszembe, amitől elkezdek szorongani, ami miatt meg félbehagyom és csinálok valami mást, amitől legalább nem szorongok egész nap. Ez persze nem túl hatékony megoldás, de legalább nem szorongok. Viszont a vizsgákra mégiscsak fel kéne készülnöm valahogy. Még mindig hátra van 2 vizsga, amire maradt alig egy hetem, miközben tényleg a tököm teli már az egésszel. Ilyenkor irigylem azokat, akik ha rosszabb jegyekkel is, de már végeztek, mert nem rettegéssel töltik el a napjukat, hanem legalább addig eljutnak, hogy olvasgatják napközben az anyagot. Én konkrétan ma délután egykor jutottam el arra a szintre, hogy elkezdjem a tanulást a holnap reggeli vizsgára. Viszont megvan a stratégiám. Elmegyek reggel, beíratom az egyest, aztán bevetem magam a könyvtárba, végigtanulom a délelőttöt és a délutánt, aztán pedig hazajövök, jelentkezem a hétfői vagy szerdai UV-re etológiából Közben pedig ezerrel tanulok a gyógyszertanra, és bőszen olvasgatom az etológia jegyzetet, miközben élvezettel nyálazom át a magyar állatvédelmi törvény paragrafusait, megszakítva a sedatohypnoticumok sejtelmes világáról szóló gyógyszertan tételekkel. Mindez persze tök jól hangzik, már csak az a kérdés, hogy nem szakítom-e meg a tanulás csodás óráit ismét valami olyasmivel, ami elvonná a figyelmemet, csak hogy  a szorongást ne érezzem. Aztán hétfőn megírom végre sikeresen a gyógyszertan beugrót, utána etológia vizsga, aztán gyógyszertan pénteken, ami ha ne adj' Isten nem sikerülne, még mindig ott van a dékáni vizsga lehetősége, amit szerencsére még nem tékozoltam el, és talán lesz olyan jószívű a gyógyszertan tanszék, hogy átengednek eme "fantörpikus" vizsgán., és akkor fel sem kell használnom az alma mater adta utolsó lehetőséget. Bár ahogy néztem, senki sem csúszott le hozzánk a negyedévesek közül a gyógyszertan miatt, szóval talán még van némi esélyem. Ha már a mikrobiológia sikerült, akkor ez is fog. Igen, érzem, hiszen én vagyok a CSALÁD ESZE :P (aki ezt nem ismeri, annak ez nem mond sokat...)
peace&love(&learn) kiskaticabogaar

2010. június 14., hétfő

Már csak...vagy még?

Már csak, vagy még 2 vizsga? Maradjunk talán abban, hogy már csak kettő. Csak egy szigorlat és csak egy kis vizsga. Ez már a túlélhető szint. A szigorlatra sokat kell tanulnom, a másik kevésbé gázos. Nem is lényeg ez most, hanem inkább a körülmények.
Hogy mi? Hát a meleg. A forróság és a párás levegő. Megőrülök tőle. Utálom a meleget. Talán már említettem párszor :). Sajnos anyagcsere-folyamataim intenzív mivoltának köszönhetően nekem mindig, és mindenhol melegem van. Ma például a vonatra felszálltam, és be akartam menni a mosdóba. Hát, nem jött össze, mert valaki kb. 20 percig trónolt odabenn. Én meg, mivel akadályokba ütközött belőlem a folyadék eltávozása, kezdtem ideges lenni. És folyt rólam a víz. Pedig volt klíma a vonatban. Éreztem, ahogy csurog végig a hajszálaim tövétől a nyakamig...Megőrülök tőle. Pedig holnap be fogok menni az egyetemre. Állati jól lehet ott tanulni. Egyre több az olyan ember, aki benn tanul. Még magyarok is. Talán van némi esély rá, hogy találok egy tanulópartnert, hogy érezzem, nem csak én szenvedek itthon, hanem más is rühelli ezt a tetves meleget, meg hogy ilyen időben tanulnia kell. Uhh, csak legyen meg a takarmányozástan vizsgám. És akkor tényleg mondhatom, hogy MÁR CSAK 2 vizsga  :)

peace & love kiskaticabogaar

2010. június 9., szerda

A bejegyzés időpontja 23:34

Igen, tudom, lassan éjfél, holnap fél 6kor kell kelnem, de aludni nem tudok, jelen pillanatban a gyomrom görcsöl csak, az agyam már nem. Úgy érzem, úgy megyek holnap belgyó (belgyógyászati diagnosztika) vizsgára, hogy zseniálisan tudok mindent. Persze ez nem teljesen igaz, kismillió hiányosságom van, amit az elkövetkezendő pár órában már nem tudok megtanulni, de ettől függetlenül, noha döcögősen is, de azért talán valamit összehozok holnap. Leti megmondta, megbuktatni már nem fognak. De azért hozzátenném, nekem is egyet jelent a 3as jegy a bukással. Mert rettentően lerontja az átlagomat. Szeretnék holnap kapni egy szerény négyeskét vagy ötöskét. Csak hogy egyszer, legalább egyszer elérjem a "négy-egészes" átlagot. Megfeszítve tanultam egész félévben, és most rettegek, hogy valamelyik vizsga az utolsók közül nem fog úgy sikerülni, amint ahogy azt eredetileg elterveztem. Pedig végre valahára lenne valami, ami egy kicsit növeli az önbizalmamat. Ha már más nem is. De azért valahol igazat adok Valinak is, tényleg nem a jegy számít. Csak hogy sikerüljön. Remélem fog is :)

peace & love kiskaticabogaar

2010. június 4., péntek

"Buli az egyetem...csak nem nekünk..."

A cím ellenére én ezzel nem értek teljesen egyet. A fenti szöveg alapján valami egyetemista létrehozott egy klubot, amihez épp most csatlakoztam facebook-on, arcomon cinikus vigyorral. Mert tény: buli az egyetem, csak nem az állatorvostan hallgatónak. Vagy legalábbis nem annak, aki nem bukdácsolva, épphogy csak görbülő jegyekkel szeretne átjutni a vizsgákon. Én végre, harmadéves koromra eljutottam arra a szintre, hogy nem csupán a saját büszkeségem miatt tanulok jobban és többet, mint eddig, hanem hogy a jó jegyekkel tápláljam a saját önbizalmamat, miközben alaposan átrágva a tananyagot úgy tanuljam azt meg, hogy aztán ezt a tudást későbbiek során valóban hasznosítható tudássá tudjam alakítani. Most épp a belgyógyászati diagnosztikával küzdök. Még van 3 napom a main kívül, egyszer már átrágtam magam rajta, de bizony messze még a vége. Viszont, rájöttem, hogy többé-kevésbé logikus a tananyag, így aztán az elsajátítása talán nem lesz olyan nehéz, mint amilyennek most még így az elején látom.Azt hiszem, megyek is vissza tanulni, várnak a nyirokcsomók és nyálkahártyák...<3
peace & love kiskaticabogaar