Sokat gondolkodtam azon, hogy mi gátol meg abban, hogy sikereket érjek el. És ha rá nem is jöttem, egy dolog eszembe jutott. Fogalmazzunk úgy, hogy van egy "közeli ismerősöm", akinek bosszantóan sikerül minden elsőre, és még csak nem is kell igazán küszködnie érte. Én meg igyekszem a nyomában maradni, de egész egyszerűen egyre gyakrabban érzem úgy, hogy csak fél ember vagyok, mármint feleannyit érek, mint ő. Mindeközben pedig tisztában vagyok azzal, hogy ez a kishitűségi spirál egyre durvul, és ha nem állítom le magam, lassan arra sem fogom képesnek tartani magam, hogy például reggel felkeljek az ágyból.
Pedig ha egyszerűen olyan célokat tűzök ki magam elé, amik rövid távon reálisan megvalósulhatnak, akkor van esélyem arra, hogy visszaszerezzem az önbecsülésemet. Márpedig erre most rendkívül nagy szükségem lenne.
És most következzen az én újévi fogadalmaim sora(a betűk nem jelölnek "semmit", most nem is ez a lényeg):
F-futás minden nap
O-összeszedettség
G-rendszeresség
A -halasztgatás mellőzése
D-tanulás (kórbonctan és gyógyszertan)
A-saját erőm reális felmérése
L-jóga minden nap
O-zenehallgatás helyett, ha tehetem, angolt fogok tanulni
M-felkeresem a Chiru-Vet rendelőt, és megkérdezem, fogadnak-e hallgatót nyár előtt is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése