2010. május 25., kedd

Romantikus 7vége Mik Robival, avagy a szigorlat és én

Egy élmény volt ez a vizsga,de tényleg :) Makrai tanár úr állati vicces, de komolyan, megállás nélkül poénkodik:)
Tuboly, hát, ő fütyörészett,miközben dolgoztam ki a tételt, alig kérdezett bele, nagyon gyorsan lezavartuk. Még magyarázott is ezt-azt, mindenesetre sikerült.
És Bakonyi...hát, őrá mondta Tuboly,mikor megkérdeztem, mikorra várható a jegybeírás, hogy csak rajta múlik, mert ő órákig vizsgáztat...amúgy ha felel nála az ember, nagyon,nagyon kedves, vigyorog folyamatosan, úgy bólogat, hogy azt hiszed, le akar fejelni, és ha nem a szemedbe néz, akkor a homlokodat fixírozza (én már komolyan elgondolkodtam azon, amit valaki mesélt, hogy biztosan valami óriási kelés van a fejemen,és azt nézi)...és aztán mikor a végén megkapod az indexedet, úgy állnak a könyvtárszobában, mint három hatalmas beszívott óriás.Az egyik komoran nézi a cipője orrát, a másik nevetgélve fogja a hasát, a harmadik meg csak boldog vigyorral az arcán, büszkén néz rád...ma csak az bukott, aki visszaadta... érdemes  volt megpróbálni...ez volt életem eddigi legjobb vizsgája <3 Szinte szívesen megcsinálnám még egyszer, annyira élveztem.És most pedig: ráhangolódok a gyógyszertan gyönyöreire, hiszen ismét egy fergeteges szigorlat a láthatáron :) Viszont nem félek tőle.
peace & love kiskaticabogaar


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése