Görcs a gyomorban

Ismét egy nehéz vizsga vár rám, én meg itt aggódom, hogy nem fog menni. Oké, tény, hogy az előző vizsgám után kb. 3 és fél napot lazulással töltöttem, abban a hitben, hogy ráérek, úgyis van még egy csomó időm. Most meg, szopok, mint a torkos borz, mert hogy a rendelkezésemre álló 9 és fél napomból már csak 6 maradt, és hétfő reggel gyakorlati vizsga. Amin viszont át kéne menni, különben gáz lesz, nagyon nagy gáz, mert pénteken nem mehetek elméletre. És persze, a változatosság kedvéért megint nincs kedvem tanulni. Pedig azt hiszem, bíznom kéne magamban, hogy meg tudom csinálni, hiszen január eleje óta tulajdonképpen mázlistának mondhatom magam. Sikeres vizsgák, ZH-k és év végi eredmények. És már csak tényleg 4 vizsga van hátra, és akkor jön jön jön igen, jön a nyár. Amit viszont angol tanulással és fordítással fogok tölteni, de még mindig jobb, mint itthon rohadni. Unom már a szobám négy falát. Hétfőtől azt hiszem a könyvtárban fogok tanulni. Némileg talán nagyobb hatásfokkal, mint idehaza…Viszont talán erőt öntene belém, ha rájönnék arra, hogy higgyek abban, hogy képes vagyok megtanulni még a gyógyszertant is. Mert hogy előző félévben sikerült, eléggé jól, mert benne voltam abban a pár emberben, aki félév végén 5ös érdemjeggyel kezdhette meg a vizsgaidőszakot. Talán ez lehet a kapaszkodó ahhoz, hogy sikerüljön megtanulni. Mert hogy egyelőre azt sem tudom elképzelni, hogy tanulással eljussak a végére. Pedig sikerülhet, az agyam tudja, de az érzéseim nem, bár azok elég gyakran tévednek ilyesmiben. Hát, remélem most is tévedni fognak…