Sense of my life...

Sosem gondolkodtam olyan kérdéseken, mint hogy miért élünk, mi az élet értelme. De olykor eszembe jut, hogy az életnek vannak olyan apró finomságai, amik miatt azt érzem: igen, ezért már érdemes volt élni. Mint amikor megismerek valakit, akiről úgy tűnik, akaratlanul is hozzátett valamit az életemhez. És itt most lényegtelen, hogy miről is van szó. Lehet ez szerelem, barátság, vagy csak egyszerűen tisztelet. Mikor megismerek egy egyszerű embert, aki pusztán a jellemével, tetteivel hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos dolgokon elgondolkozzam, felülértékeljem a saját tetteimet, gondolkodásmódomat. Nem jelenti ez azt, hogy találkozom egy emberrel, és máris más lettem. Á, dehogy, erről szó sincsen. Egyszerűen csak elkezd járni az agyam, és egészen egyszerű, apró változások mennek végbe bennem.

Ilyenkor szokott az eszembe jutni, hogy ha esetleg ezzel a konkrét valakivel többet nem is találkozom, akkor is jó volt megismerni, mert többek érzem magam tőle. Ettől függetlenül nagy a valószínűsége, hogy még összefutunk. Egyelőre a Kóbor Lélek hazatért, lassan visszazökkenve a nyári hétköznapok egyformaságába. De már most tudom, hogy igazából már előrerepült az időben, a jövő nyárba, amikor ismét szárnyalhat, miközben ez az egyszerű, mégis rendkívüli ember tovább ontja magából az életét megváltoztatni képes derűt, humort és bölcsességet.

peace&love kiskaticabogaar

XD

Tegnap bementem az egyetemre, meghosszabbítani a diákomat...a mosdóból kifelé jövet rám köszönt kancsal Józsi ♥ a kórbiról...nem kellett volna megállnom:
...-Öh..szia-mondja zavartan és nem tudja, hova dugja a véres kést a kezében.
-Szia-mondom, nem értem mit akar,2 perc kínos csend, jön felém, na mondom ez tényleg akar vmit,lassan,nem túl feltűnően hátrálni kezdek,biztos megint túl szexi ruha van rajtam. :S
-Öhm..te hanyadéves vagy?
-Most végeztem a 3.at...
-Öhm..akkor te másodikos vagy?
-Nem, most végeztem a harmadikat, szeptembertől negyedév...
-Öhm...nem tudod, kik szervezik idén a gólyatábort?
-Biztos Misi meg Janci.De lehet, hogy a másodikosok.
-Hátööö...azok meg kik?Nem másodévesek?
-Nem-mondom-évfolyamtársak.De nem tudom, ki szervez, nem nagyon érdekel a GT,szóval nem tudom.
-Hátööö..jó...szia.
Ha valaki tehát arra jár,tájékoztassa szegényt, nehogy már lemaradjon valami jóról... ;)

Kóbor, de szabad

Igen-igen-igen, végre szabadon. Már majdnem 5 napja, hogy végre élvezhetem én is a nyarat és a  napsütést. Ha úgy döntök, olvasok, akkor olvasok, ha nincs kedvem hozzá, leteszem és csinálok valami mást. Töltöm az elemeimet. 

Múlt héten kapásból azzal indítottam, hogy elolvastam egy vaskos, 1000 oldalas könyv végét, amit még a vizsgaidőszakban kezdtem el, és a gyógyszertan szigorlat után elég sürgősen be is fejeztem. Azóta Svejk-et olvasgatok, időnként megszakítva valami társasjátékkal az olvasgatást, amit a kisebbik húgom kényszerít rám. Tévedés ne essék, szeretek én játszani, csak ilyenkor nyáron én már nem annyira csipázom, ha valaki megpróbálja megmondani, hogy mit is csináljak. Viszont egyre égetőbb probléma, hogy nem találok semmi melót. Pedig nagyon kellene...

Már csak...vagy még? 2.0

Egy darabig úgy gondoltam, hogy már csak, de hajlok a még felé...Istenem, hogy én hogy utálok a négy fal között rohadni egész álló nap...és még csak nem is tanulok, mert kivagyok ettől az egésztől, annyira szorongok a vizsgáktól már előre, hogy mi lesz, ha nem sikerülnek, hogy már csak ezért sem vagyok képes hatékonyan tanulni...Mert nem alapvetően a tanulással van probléma, hanem hogy a tanulás a vizsgákat juttatja eszembe, amitől elkezdek szorongani, ami miatt meg félbehagyom és csinálok valami mást, amitől legalább nem szorongok egész nap. Ez persze nem túl hatékony megoldás, de legalább nem szorongok. Viszont a vizsgákra mégiscsak fel kéne készülnöm valahogy. Még mindig hátra van 2 vizsga, amire maradt alig egy hetem, miközben tényleg a tököm teli már az egésszel. Ilyenkor irigylem azokat, akik ha rosszabb jegyekkel is, de már végeztek, mert nem rettegéssel töltik el a napjukat, hanem legalább addig eljutnak, hogy olvasgatják napközben az anyagot. Én konkrétan ma délután egykor jutottam el arra a szintre, hogy elkezdjem a tanulást a holnap reggeli vizsgára. Viszont megvan a stratégiám. Elmegyek reggel, beíratom az egyest, aztán bevetem magam a könyvtárba, végigtanulom a délelőttöt és a délutánt, aztán pedig hazajövök, jelentkezem a hétfői vagy szerdai UV-re etológiából Közben pedig ezerrel tanulok a gyógyszertanra, és bőszen olvasgatom az etológia jegyzetet, miközben élvezettel nyálazom át a magyar állatvédelmi törvény paragrafusait, megszakítva a sedatohypnoticumok sejtelmes világáról szóló gyógyszertan tételekkel. Mindez persze tök jól hangzik, már csak az a kérdés, hogy nem szakítom-e meg a tanulás csodás óráit ismét valami olyasmivel, ami elvonná a figyelmemet, csak hogy  a szorongást ne érezzem. Aztán hétfőn megírom végre sikeresen a gyógyszertan beugrót, utána etológia vizsga, aztán gyógyszertan pénteken, ami ha ne adj' Isten nem sikerülne, még mindig ott van a dékáni vizsga lehetősége, amit szerencsére még nem tékozoltam el, és talán lesz olyan jószívű a gyógyszertan tanszék, hogy átengednek eme "fantörpikus" vizsgán., és akkor fel sem kell használnom az alma mater adta utolsó lehetőséget. Bár ahogy néztem, senki sem csúszott le hozzánk a negyedévesek közül a gyógyszertan miatt, szóval talán még van némi esélyem. Ha már a mikrobiológia sikerült, akkor ez is fog. Igen, érzem, hiszen én vagyok a CSALÁD ESZE :P (aki ezt nem ismeri, annak ez nem mond sokat...)

peace&love(&learn) kiskaticabogaar

Már csak...vagy még?

Már csak, vagy még 2 vizsga? Maradjunk talán abban, hogy már csak kettő. Csak egy szigorlat és csak egy kis vizsga. Ez már a túlélhető szint. A szigorlatra sokat kell tanulnom, a másik kevésbé gázos. Nem is lényeg ez most, hanem inkább a körülmények.

Hogy mi? Hát a meleg. A forróság és a párás levegő. Megőrülök tőle. Utálom a meleget. Talán már említettem párszor :). Sajnos anyagcsere-folyamataim intenzív mivoltának köszönhetően nekem mindig, és mindenhol melegem van. Ma például a vonatra felszálltam, és be akartam menni a mosdóba. Hát, nem jött össze, mert valaki kb. 20 percig trónolt odabenn. Én meg, mivel akadályokba ütközött belőlem a folyadék eltávozása, kezdtem ideges lenni. És folyt rólam a víz. Pedig volt klíma a vonatban. Éreztem, ahogy csurog végig a hajszálaim tövétől a nyakamig...Megőrülök tőle. Pedig holnap be fogok menni az egyetemre. Állati jól lehet ott tanulni. Egyre több az olyan ember, aki benn tanul. Még magyarok is. Talán van némi esély rá, hogy találok egy tanulópartnert, hogy érezzem, nem csak én szenvedek itthon, hanem más is rühelli ezt a tetves meleget, meg hogy ilyen időben tanulnia kell. Uhh, csak legyen meg a takarmányozástan vizsgám. És akkor tényleg mondhatom, hogy MÁR CSAK 2 vizsga  :)

peace & love kiskaticabogaar

A bejegyzés időpontja 23:34

Igen, tudom, lassan éjfél, holnap fél 6kor kell kelnem, de aludni nem tudok, jelen pillanatban a gyomrom görcsöl csak, az agyam már nem. Úgy érzem, úgy megyek holnap belgyó (belgyógyászati diagnosztika) vizsgára, hogy zseniálisan tudok mindent. Persze ez nem teljesen igaz, kismillió hiányosságom van, amit az elkövetkezendő pár órában már nem tudok megtanulni, de ettől függetlenül, noha döcögősen is, de azért talán valamit összehozok holnap. Leti megmondta, megbuktatni már nem fognak. De azért hozzátenném, nekem is egyet jelent a 3as jegy a bukással. Mert rettentően lerontja az átlagomat. Szeretnék holnap kapni egy szerény négyeskét vagy ötöskét. Csak hogy egyszer, legalább egyszer elérjem a "négy-egészes" átlagot. Megfeszítve tanultam egész félévben, és most rettegek, hogy valamelyik vizsga az utolsók közül nem fog úgy sikerülni, amint ahogy azt eredetileg elterveztem. Pedig végre valahára lenne valami, ami egy kicsit növeli az önbizalmamat. Ha már más nem is. De azért valahol igazat adok Valinak is, tényleg nem a jegy számít. Csak hogy sikerüljön. Remélem fog is :)

peace & love kiskaticabogaar

"Buli az egyetem...csak nem nekünk..."

A cím ellenére én ezzel nem értek teljesen egyet. A fenti szöveg alapján valami egyetemista létrehozott egy klubot, amihez épp most csatlakoztam facebook-on, arcomon cinikus vigyorral. Mert tény: buli az egyetem, csak nem az állatorvostan hallgatónak. Vagy legalábbis nem annak, aki nem bukdácsolva, épphogy csak görbülő jegyekkel szeretne átjutni a vizsgákon. Én végre, harmadéves koromra eljutottam arra a szintre, hogy nem csupán a saját büszkeségem miatt tanulok jobban és többet, mint eddig, hanem hogy a jó jegyekkel tápláljam a saját önbizalmamat, miközben alaposan átrágva a tananyagot úgy tanuljam azt meg, hogy aztán ezt a tudást későbbiek során valóban hasznosítható tudássá tudjam alakítani. Most épp a belgyógyászati diagnosztikával küzdök. Még van 3 napom a main kívül, egyszer már átrágtam magam rajta, de bizony messze még a vége. Viszont, rájöttem, hogy többé-kevésbé logikus a tananyag, így aztán az elsajátítása talán nem lesz olyan nehéz, mint amilyennek most még így az elején látom.Azt hiszem, megyek is vissza tanulni, várnak a nyirokcsomók és nyálkahártyák...<3

peace & love kiskaticabogaar