Azt hiszem, ezzel a 3 kérdéssel röviden és tömören jellemeztem az évfolyam egy igen jelentős hányadát.Hozzáteszem,tisztelet a kivételnek!!! Bármiféle segítséget kér tőlük az ember, mind csak azt nézi, neki származik-e bármiféle haszna a dologból. Ha nem, akkor egyik fülén be, a másikon meg ki.Nagyjából ilyen módon folyik nálunk a köszönés is. Pont ma délután, mikor keresgéltem az egyik tantárgy órájának helyszínét, összefutottam egy évfolyamtárssal. Ő is épp egy órára várt, így beszélgetni kezdtünk. Szokásos felszínes csevegés, viccelődés és így tovább. Pár percig dumáltunk, aztán eljutottunk az évfolyam köszönési szokásaiig. Hogy mennyire derogál egyeseknek az, hogy bizonyos embereknek odalökjenek legalább annyit, hogy 'helló'. Mert hogy vannak olyan emberek, akik valamilyen szinten felsőbb rendűnek érzik magukat olyanokkal szemben, akik nem tartoznak a saját baráti körükbe. Így hát köszönni sem "kell" nekik. Vagy mint ennek a lánynak, aki a felettünk lévő évfolyamba járt, csak megcsúszott pár dologgal, így hozzánk került. Neki az évfolyamról a baráti körén kívül kb. 10 ember szokott köszönni. A saját volt évfolyamtársai meg levegőnek nézve mennek el mellette. Mert hogy milyen dolog az már, hogy ŐK csak úgy köszönjenek egy olyan embernek, aki megbukottt, ezért bizonyos szinten évet ismétel. Ami egyébként, - nemcsak szerintem - nem meglepő dolog, hiszen nem középiskolában vagyunk. Itt már könnyebb a botlás, már sokkal kevésbé lehet pusztán az előadó jóindulatára bízni egy vizsga és így egy félév vagy év sikerességét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése