"Felesleges hangulatkeltés"-egy cikk az évenkénti veszettségoltás szükségességéről (www.nol.hu)

Népszabadság - Felesleges hangulatkeltés-Dr. Gönczi Gábor tollából

Frusztráció

"frusztráció=Szabad akarat végrehajtásának megakadályozása miatt megélt kudarc; Olyan érzelem, amit egy cél elérésének lehetetlensége miatt érzünk. Zaklatott lelkiállapot." Wikipédia

Gustavo Santaolalla: Coyita

Az elmúlt pár órában történt pár dolog itthon, amitől istenigazából nagyon ideges lettem. Olyan zenét kerestem, ami megnyugtat egy kicsit. Rátaláltam, és egyszerűen tökéletes. Elég csak meghallgatni, nem fecsérelem rá szót, a zene mindent elmond, és Gustavo bácsi arca is a képen <3

Szakdolgozat

Azt hiszem, ez az egy szó minden olyan társam gyomrát görcsbe rántja, aki még mindig attól szenved, hogy nincsen neki témája. Hát, most épp én is ebben a helyzetben vagyok.

Mivel az előző téma befuccsolt, kellene egy másikat keresnem. Tulajdonképpen nem is kell most, ráér később, de azért ma, mikor benn ültem Micu PHD előadásán, Sarolt, aki mellettem ült, tömören annyit mondott, hogy nem témát vagy tanszéket választ az ember, hanem témavezetőt. És ha ő jó, akkor már meg is van oldva a dolog. Ebből kiindulva én felvérteztem magam némi lelki erővel, és megkérdeztem az egyik belgyógyásztól, vállal-e szakdolgozókat. A válasz sajnos az volt, hogy már lefutottak a a szakdolgozatok, és most nem vállal, mert a phd-ja közepén van. Sajnos. De hozzátette, és én ebben az egy mondatban bízok: "Nem ígérem, hogy ez fél év múlva is így lesz, de most nem." Tehát van esélye egy nyáron elkezdhető ÉRTELMES szakdolgozatnak :):):):)

Telefon

Valamikor tavalyelőtt felhívtak az ING-től. És azóta gyakorlatilag nem tudom lekoptatni őket. Múlt héten kaptam valami megtakarításról szóló újságot, belenéztem, és azóta egy szelektív hulladékgyűjtő sziget kék konténerében pihen. Magyarán mondva nem érdekelt. De az eszembe sem jutott, hogy még mindig hívogatni fognak miatta. Pedig így van.

Felhívott egy nő, hogy valami kiadás-bevétel kalkulátort akarnak nekem mutatni/adni, már a jó ég tudja, mi az, lényeg, hogy nem voltam elég tökös, és belementem abba, hogy találkozzak valakivel a cégtől, hogy ez a bemutassa nekem. Adtak egy telefonszámot, de úgy döntöttem, nem találkozom velük. Telefonon akartam elintézni, de rájöttem, hogy ha engedek nekik, megint rábeszélnek valamire.Ezért inkább nem is hívtam fel  őket, hogy lemondjam a találkozót. A múltkor annyira erőszakos volt a nő, hogy azt hittem, megőrülök. Mintha nekem kéne lelkiismeret furdalásomnak lennie, amiért nemet mondok. Pedig nekem aztán tényleg semmiféle kötelezettségem nincsen feléjük. És szarok rá magasról, hogy mennyire fognak utálni, amiért nem megyek el arra a találkozóra.

Idealizmus

Rájöttem valamire. Megint, a mai napon már másodjára.Az egyetemi élet elvett tőlem valamit, ami most borzasztóan hiányzik. És ez nem más, mint az idealizmusom.

"Az idealizmus köznapi értelemben olyan eszmerendszer, amely a világban közvetlenül nem tapasztalható, nem érzékelhető elvek, eszmék („ideálok”) létezésében és igazságában hisz (például Isteni gondviselés, a társadalom jobbítása, lovagi erények stb.)"  / Wikipédia /

Eddig eszembe sem jutott, de pár perce olvastam egy évfolyamtársam levelét, és beugrott, hogy milyenek is voltak az első idők a SZIE ÁOTK-n. Akkoriban úgy gondoltam, ez simán menni fog, elvégre én vagyok a család esze. És ment is minden, de nagyon nehezen dolgozom fel a kórbonctan bukást. Pedig meg fogom csinálni, és visszaküzdöm magamat a csúcsra. Elvégre nem véletlenül szeretnék én ezzel foglalkozni. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy felkeresem azt a rendelőt a kerületben, méghozzá február elején. Gyakorlati tudást fogok szerezni, felkeresem Fodor Kingát, hogy segítsen a szakdolgozat ügyében, és igenis kiharcolom magamnak, hogy megszerezzem a doktori címet. Mert nem lehet véletlen, hogy ezt a hatalmas állatszeretetet és természettudomány iránti érdeklődést az Isten belém oltotta. Ennek célja kell hogy legyen. Én pedig véghez viszem, főleg most, hogy van még másfél évem minderre.

Irigység

Sokat gondolkodtam azon, hogy mi gátol meg abban, hogy sikereket érjek el. És ha rá nem is jöttem, egy dolog eszembe jutott. Fogalmazzunk úgy, hogy van egy "közeli ismerősöm", akinek bosszantóan sikerül minden elsőre, és még csak nem is kell igazán küszködnie érte. Én meg igyekszem a nyomában maradni, de egész egyszerűen egyre gyakrabban érzem úgy, hogy csak fél ember vagyok, mármint feleannyit érek, mint ő. Mindeközben pedig tisztában vagyok azzal, hogy ez a kishitűségi spirál egyre durvul, és ha nem állítom le magam, lassan arra sem fogom képesnek tartani magam, hogy például reggel felkeljek az ágyból.

Pedig ha egyszerűen olyan célokat tűzök ki magam elé, amik rövid távon reálisan megvalósulhatnak, akkor van esélyem arra, hogy visszaszerezzem az önbecsülésemet. Márpedig erre most rendkívül nagy szükségem lenne.

És most következzen az én újévi fogadalmaim sora(a betűk nem jelölnek "semmit", most nem is ez a lényeg):

F-futás minden nap

O-összeszedettség

G-rendszeresség

A -halasztgatás mellőzése

D-tanulás (kórbonctan és gyógyszertan)

A-saját erőm reális felmérése

L-jóga minden nap

O-zenehallgatás helyett, ha tehetem, angolt fogok tanulni

M-felkeresem a Chiru-Vet rendelőt, és megkérdezem, fogadnak-e hallgatót nyár előtt is