Nem tudom, más hogy van vele, de én valami fantasztikus eufóriával vegyes félelmet érzek, ha tüzet látok. Ma pedig volt tűz. Nagy. A bánya, ami már évek óta nem "gyulladt ki", most égett. Megint. Sőt, egészen fantasztikus volt a látvány. A domb mögött húzódott a sáv, ami lángolt. A tűz fénye kísérteties narancsvörösre festette a füstöt, ami gomolyogva szállt tovább a lovarda felé, miközben a domb és a rajta növő csonka, levéltelen fácskák sötétben maradtak. Az egyik közülük egészen olyan volt, mintha a fák között egy loncsos hajú, fekete lobogó köpönyeges férfi állt volna, aki élvezettel nézi, hogyan fal fel a tűz mindent, ami az útjába kerül. Ha lenne hozzá tehetségem, megfesteném, annyira gyönyörű volt...
Anyum hívta a tűzoltókat. Gyorsan eloltották. De annyira szép volt...és minden tiszteletem a tűzoltóké...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése