2011. április 1., péntek

Már csak azért se....

Már csak azért sem fogok a 100. bejegyzésbe semmi különlegeset írni. Tulajdonképpen miért is kéne. Hiszen ez az egész "kerek-dolog" egy mesterséges kreáció.Tulajdonképpen sokkal inkább azon bejegyzéseket kéne "ünnepelni", amik az embernek igazán fontos szám alatt íródnak. Például egy 18. születésnap, egy 5ös dolgozat. Na, de akkor a lényeg. Első kisállatos éjjeli ügyeletem krónikája, amit az alábbi, a tanszékvezető úrnak írt levelem tud legjobban demonstrálni.
"Tisztelt Tanár Úr!

A március 31.-én, az éjszakai ügyelet alatt a Kisállat Klinikán történtekkel kapcsolatban keresem Önt. Ezen az éjszakán hárman voltunk beosztva kötelező, ketten pedig önkéntes ügyeletre. Fél 11-ig nem volt semmi gond, így ketten maradtak az intenzíven, mi többiek pedig elmentünk aludni,és beosztottuk, ki mikor kel fel ügyelni. A probléma ekkor kezdődött. Először néhány ittas külföldi hallgató a saját kutyáját kereste üvöltözve a folyosókon, miközben nekik semmi dolguk nem lett volna ott. Többszöri kérésünkre sem hagyták el az épületet(velük reggel találkoztam is, benn aludtak, de nem tudom, hogy hol). Ezután két másik,ugyancsak ittas hallgató, akiket nem ismertem fel, egymást tologatták egy betegszállító asztalon, ami egy doboz sört is otthagytak. Az Equus Napok miatt ezen az estén az Equus Klubban buli volt, így éjfél tájt elkezdtek beszállingózni a Klinika benti mosdójára azok az ittas hallgatók, akik az ujjlenyomatos leolvasóval be tudtak lépni (tehát főleg negyedévesek, de volt köztük ötödéves is). Többször kértük őket, hogy fejezzék be az üvöltözést a folyosókon,és menjenek ki a hallgatói szobából, ill. az épületből, ahol semmi keresnivalójuk nem volt, mivel egyikük sem volt beosztva. Volt közöttük pár csendesebb egyén is, aki csak beszélgetni jött be (de nekik megint csak nem kellett volna bent lenniük a klinikán). Később, mikor kicsit lecsendesedtek, a hallgatói szobába bejött egy pár, akik úgy gondolták, hogy mint egy ingyen szállóban, fent fognak aludni a galérián. Kérdésemre, miszerint ügyelnek-e, azt felelték, nem, így végül ők kimentek az épületből, mert nem engedtük, hogy a még ügyelő két hallgató helyére lefeküdjenek. Végül mikor rám került a sor az intenzíven, már csak egyvalaki volt rajtam kívül, akinek nem kellett volna bent lennie. Ő a saját állítása szerint azért maradt bent, mert félti a Daisy nevű németjuhászt, akit éjszaka gyomorcsavarodással hoztak be, és most az enyhén illuminált állapotban lévő sebészek és asszisztensek műtöttek.(Ezt én magam nem tudom megítélni, mert a sebészekkel nem találkoztam az éjszaka alatt, és egy józan asszisztens hozta be a kutyát). Mindezeken felül nem történt semmi rongálás, amit észrevettünk volna, vagy esetleg személyi sérülés. Mindenesetre vállalom a "besúgó" szerepét, amit ezek után nyilván a nyakamba varrnak az ominózus évfolyamtársak, de azt hiszem, nem csak a magam nevében beszélek, mikor azt mondom, hogy egyszerűen felháborító, amit egyes hallgatók megengedtek maguknak a múlt éjjel. Remélem tudnak tenni valamit ez ügyben. "
Azt hiszem, a fenti sorok valóban hűen tükrözik tegnap esti élményeimet ;)

peace&love kiskaticabogaar

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése