Furcsa dolog, hogy mostanában délelőtt nem tudok tanulni.Elmegy az egész délelőtt azzal, hogy szenvedek, és sajnáltatom magam, persze csak gondolatban. amiért a lakásban ülve kell senyvednem. Merthogy kiülni nem tudok a kertbe. Tiszta időben idehallatszik az új MO-s autópálya zaja, ami egy idő után már nem zavar, tehát ezzel igazából nincs különösebb gond. De a sors furcsa fintora, hogy a szomszédságban lakó férfiakra mindig valahogy a vizsgaidőszakban jön rá a barkácsolhatnék. Tavaly ilyenkor az egyik egy légkalapáccsal 2 hétig napi 5 órában masszívan nyomatva verte szét a betonteraszt, hogy hozzáépítsen az eredeti házhoz. Most a másik szomszéd épít "várárkot" a ház köré, és egész nap fúr. Ráadásként még itt van a kerület pár utcájában zajló útfelújítás, aminek nem mellesleg nagyon örülök, mert végre nem fog szétmenni a görkorim kereke a rossz utaktól :)
Tehát, ami az eredeti témát illeti, térjünk rá vissza. Délutánonként valami hihetetlen tudásvággyal nekifekszem az anyagnak. Utána rájövök, kb. este 8 körül, hogy úristen, a mai napra tervezett tananyagot átnézni lehetetlen. És itt jön az, ami igazán érdekes. Nem merek ránézni az ágyamra, mert szinte hívogat a puha paplan, a finom illatú párna....nem is folytatom, mert mindjárt kidőlök.
A mai koffein adag: reggelire és estére 2 bögre kávé, plusz egy bögre tea, majd még kétszer fél liter gyömbértea. Azt hiszem, ma, ha igazán akarnám, sem tudnék elaludni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése