2009. június 22., hétfő

Égi áldás


Már 2 napja esik. Ez most furcsa lesz talán, de én ennek nagyon örülök. Mindig is sokkal jobban szerettem esőben tanulni. Kinyitom az ablakot, és hallgatom az esőcseppek lágy susogását. Megnyugtatóbb, mint bármelyik relaxálós zene. Kicsit ugyan kiábrándító, hogy esőillat helyett az autópálya kamionjainak bűzét érzem, de sebaj. Az emberek, főleg a fiatalok jó része sokkal jobban örülne annak, ha most nem esne az eső, hanem hét ágra sütne a nap. Pedig szerintem ez annyira jó. A földek megtelnek vízzel, a száraz, kókadozó növények ismét növekedni kezdenek. És legfőképpen, végre NINCS meleg. Sokkal jobban szeretem a hűvös vagy hideg időt. Mert az ellen lehet védekezni. Az ember felvesz meleg ruhát, és már nincs zavaróan hideg. Na de melegben? Ha egyszer elmegyek itthonról papucsban, miniszoknyában és ujjatlan pólóban, akkor már nincs is mit ledobálni magamról. Ráadásul folyik rólam a víz, teljesen rosszul vagyok a melegtől. Azt mondják, igazi téli nyilas vagyok. Szeretem a havat és a mínuszokat is. A legjobb, amikor lehet hokizni a tavon. -8 fokban, na akkor a legjobb. Idén is ezt csináltam. Teljesen lefárasztottam magam ezzel a vizsgaidőszakban. Hát, remélem esni fog az eső szerdán is, nincs kedvem kánikulában vizsgázni :) És nem mellesleg eső után gyakran van nálunk szivárvány.
Csak azt az egyet sajnálom, hogy ilyen időben nem tudok elmenni görkorcsolyázni. Igaz, tegnap akkorát estem, egy hatalmas lila folt van a lábamon, a középső ujjamon meg egy fájdalmas vérhólyag. De már sokkal jobb, mint tegnap, mert akkor még gépelni sem tudtam rendesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése