Bevallom őszintén, nem gondoltam volna, hogy van annyira élénk a fantáziám, hogy még saját magamat is képes vagyok megrémiszteni. Pedig de, ez bizony így van. Már egy jó ideje csak punnyadok, és jó, ha hetente egyszer sikerül rávenni magamat arra, hogy végre elmenjek bringázni. Ma a nap végére sikerült is eljutnom oda, hogy elindultam, csak éppenséggel kicsit talán túl későn, és mire az erdőhöz értem, már szinte vaksötét volt. Na jó, ez nem teljesen igaz, mert telihold van, és a fehér biciklilámpám is világított, de azért kellően sötét volt ahhoz, hogy csak az út szélét szegélyező fákig lássak be az erdőbe, azon túl tényleg vaksötét volt.Én meg a ma esti szatíros álmom hatása alatt állva minden elképzelhető gonoszt beleképzeltem a sötétbe. Brr...legközelebb korábban indulok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése